Ritkán szoktam úgy animét választani, hogy előtte végignézem a stáblistát, de az tény, hogy a rendező neve nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sok heti halogatás után végül rászantam magam erre a filmre. Mashimo Koichi nevéhez olyan sorozatok fűződnek, mint a Madlax, a Noir, a Tsubasa Chronicle, vagy a .hack//SIGN.
Három vándort kísérhetünk végig egy napon, ami meglehetősen baljóslatúan kezdődik és később is rengeteg veszélyt hoz. A lassan pusztuló kontinens elsivatagosodott világában nem könnyű az élet. A fiatal, fiúnak öltözött lány, Lakushi, a különleges képességekkel bíró gyógyító, Tieh és a zsoldos Bois egy nap vizet keresve lemészárolt embereket találnak. Az egyetlen túlélőtől tudják meg, hogy a csapat egy kincset keresett, de banditák támadtak rájuk és elvitték a térképet. Hőseink egyáltalán nem foglalkoznának a dologgal, de miközben tovább kutatnak víz után a véletlen(?) a legendás Azec Sistra városába vezeti őket. Hamarosan a banditák is előkerülnek és megkezdődik a hajsza a monumentális sírkamrán keresztül.
A sztori nem túl bonyolult, de érdekes, a karakterek külsőre szépek és részletesek. Bár a három főszereplő jelleme és múltja nem igazán bontakozik ki az időhiány miatt, így is megismerjük őket annyira, amennyire kell. Az itt-ott elejtett félmondatokból Lakushi-ról tudhatunk meg a legtöbbet. Ő az egyetlen, akinek a jelenléte valamennyire oldja a hangulatot, ugyanis nagyjából minden tizedik lépés után elesik, vagy leesik, meg úgy általában is elég ingatag lábakon áll^^’
Egyszer meg lehet nézni, már csak a hangulat kedvéért is. Mindenesetre aki pörgős akcióra vágyik, az felejtse el, mert az idő nagy részét a párbeszédek és Azec Sistra bemutatása teszi ki.
