Karácsony, Szilveszter: kipipálva. Hiába más a szám a naptárban, nincs olyan érzésem, hogy új év kezdődött. Nem szeretem mérni az időt, semmilyen formában.
Szóval most nem lesz nagy anime összefoglaló. Leginkább azért, mert még semmivel nem végeztem. 
De megnéztem végre az új Appleseed-et. Két óra tömény akció, de nem akármilyen!
Látványban felülmúlta az első részt, de a sztori most sem az igazi. Megállíthatatlanul rohan a végkifejlet felé, és közben nem hagy időt, hogy kövessük a cselekményt, de nem is érdemes. A főszereplő most egyébként is Briareos és az ő lelki vívódásai, a többi szinte másodlagos. Újra előkerülnek az ”Ember vagy cyborg?”, ”Írányítható-e egy mesterséges ember élete?” kérdések.
Deunan és Briareos szerelme még mindig megingathatatlan. Érdekes egy kapcsolat, az biztos, még Tereus megjelenése sem zavarta meg.
Csak az elképesztő látvány menti meg a filmet a felejtéstől. Ez a chel shading technika most nagyon tetszik, talán még jobban is, mint a Final Fantasy AC féle grafika. Közelebb áll az animékhez, színesebb, nem annyira valósághű, de szép, különösen az épületek, tájképek. Az emberek arca, mozgása egy kicsit merev, de megvan a kifejező képességük.
A szereplők külseje is letisztultabb lett, néhányan látványosan megváltoztak. Például Hitomi, akit fel sem ismertem, Athena, Nike is feltűnően másképp néz ki. És ha már külső: Hitomi szülinapján Deunan abban a ruhában… 
De a lényeg most tényleg az akció. Már az első néhány perc megalapozza a hangulatot. Kicsit hatásvadász a dolog, rengeteg felesleges mozdulattal, amik viszont hihetetlenül jól néznek ki, ráadásul a zene is odateszi a magáét.
Egy nézésnél több van benne, de nem kell a nagy mondanivalót keresni. Egyszerű akciófilm, de annak első osztályú.
